Allergén információ

Az élelmiszerek hisztamintartalma

Mit ehetek és mit kell kerüljek, ha hisztaminérzékeny vagyok?

A hisztamin-intolerancia sokkal több embert érint, mint ahányan sejtik. Nagyon sok problémával összekeverhetőek a tünetei, pl. allergia, gyulladás, reuma, idegrendszeri betegségek, más ételallergiák és intoleranciák.

Kialakulása javarészt az emésztőrendszer irritáltságának, a baktériumflóra károsodásának és a máj, nyirokrendszer túlterhelődésének köszönhető. Ehhez nagyban hozzájárulnak a helytelen étkezési szokások, az ételek hibás elkészítése, azok magas adalékanyag-tartalma, az erjesztés, a tartós állás, de sokféle gyógyszer, bélfertőzések, gyulladások is.

Mi is a hisztamin?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. Az allergiás rohamok alatt is a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel és közvetítő anyagként játszik szerepet a jellegzetes tünetek - orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, csalánkiütés, gyomos- és bélrendszeri panaszok - kialakulásában.

A hisztamin mennyisége az ételek el(ő)készítésétől függően nagyon sokat változhat. Minél tovább áll, érlelik, pácolják, kezelik, annál nagyobb adagban keletkezik benne allergiaszerű tüneteket előidéző anyag. Ezért a listában szereplő adatok tájékoztató jellegűek.

A hisztamin-tolerancia ill. intolerancia dózisfüggő. A reakció mértékét a bél állapotán, a baktériumflóra összetételén és a felszívódáson kívül egy sor egyéb tényező határozza meg. A reakciók nagyon eltérő mértékűek lehetnek. Nem minden élelmiszer egyformán kerülendő minden érintett számára. Néhányan erősebben reagálnak ugyanarra az élelmiszerre, mint mások. Sőt az is előfordulhat, hogy ugyanaz a személy egyszer erősebben, máskor kevésbé heves intoleranciás tüneteket produkál egy adott étel/ital elfogyasztásakor.

Ennek oka többféle dolog is lehet

  • milyen egyéb ételek/italok kerültek aznap ill. előző napon elfogyasztásra és milyen mennyiségben
  • milyen gyógyszert szed (sok gyógyszer hisztamin felszabadító vagy a lebontást blokkoló hatású)
  • milyen mértékben irritált a bélfal
  • milyen állapotban van a baktériumflóra
  • hogy működik a máj
  • mennyire terhelt a nyirok- és immunrendszer
  • zajlik-e gyulladás, fertőzés vagy allergiás folyamat
  • milyen egyéb betegségek állnak fenn
  • mennyire pihent vagy stresszes a szervezet

Jótanácsok

  • A hisztamintartalmú ételeket hagyja ki, míg a panaszok meg nem szűnnek.
  • Orvosa segítségével regenerálja a bélrendszert, szűntesse meg az áteresztő bélszindrómát, rendezze a normál baktériumflórát.
  • Támogassa az emésztőnedvek termelését, a máj működését, csökkentse a hasnyálmirigy terhelését, egyszerre ne egyen soha nagy adagokat és ne feledkezzen el a bő folyadékbevitelről sem.
  • Ha szükséges, szedjen hisztaminbontó enzimet, laktózbontó vagy más emésztést támogató enzimet is szükség szerint vagy tartósan.
  • Pótolja a hiányzó vitaminokat, ásványokat főleg a magnézium, a szelén, a cink és B-vitaminok nélkülözhetetlenek.
  • Ezután, ha a legalább 6 hónapos eliminációs és regenerációs fázison túl van, és a panaszai (kiütések, allergiaszerű tünetek, fejfájás, puffadás, görcsök, ízületi fájdalom, stb.) teljesen megszűntek, akkor fokozatosan és egyenként vezesse be újra az addig problémás élelmiszert (minden második-harmadik nap). Kezdje a legkisebb hisztamintartalmúval, és 2-3 napot várjon, hogy lássa, miként reagál. Csak ha semmi tünet nem jelentkezett, akkor tesztelje a következő élelmiszert.

Az álallergiák és a hisztaminózisok kezelése valamivel könnyebb feladat, mint a valódi allergiáé.

Ám hihetetlen kitartásra és akaraterőre, fegyelmezettségre van hozzá szükség.

Nagyon nehéz sokszor lemondani kedvenc ételeinkről, vagy megállni egy társasági összejövetelen, hogy ne igyunk legkedvesebb vörös borunkból. Mivel a panaszok gyakran csak a kiváltó étel elfogyasztása után jóval később jelentkeznek, néha hibásan másra terelődik a figyelmünk, és így a valódi baj okozója rejtve marad. Ennek kiderítésben segíthet talán az alábbi lista, és a nagyon gondos odafigyelést igénylő elhagyásos diéta.

Mit tehetünk álallergia esetén?

1. Legfontosabb azoknak az élelmiszereknek és adalékanyagoknak a kerülése, melyek a panaszokat kiválthatják, fenntarthatják, ilyenek a következők:

  • Hisztamin tartalmúak
    Halak, különösen a tonhal, élesztő és a belőle vagy vele készült termékek, sajtok: ementáli, penészes sajtok, savanyú káposzta, spenót, paradicsom, borok, füstölt és pácolt élelmiszerek: kolbászok, szalámik, sonka
  • Tiramin tartalmúak
    Avokádó, banán, sör, chianti bor, halak, élesztő, málna, sajtok, narancs, savanyú káposzta, füstölt és pácolt élelmiszerek: kolbászok, szalámik, sonka
  • Szerotonin tartalmúak
    Ananász, banán, szilva, paradicsom, diófélék

    2. Elengedhetetlen, hogy regeneráljuk az emésztőszerveket, megszűntessük a gyulladást, és tápláljuk a normál baktériumflórát. Ehhez a következőkre kell ügyelni:

    • Redukáljuk le teljesen az édességfogyasztást, csökkentsük a húsevést (max. 1-2-szer egy héten).
    • Redukáljuk a zsírbevitelt: ha csak napi 5-10%-kal kevesebb zsiradékot fogyasztunk, igen hálás lesz a szervezetünk, mert az évi 1800 g-nyi zsírmennyiség feldolgozásával csökkenti az emésztőszervek terhelését.
    • Lehetőleg csak a szezonnak megfelelő gyümölcsöket fogyasszuk, mert ha tovább eszünk pl. epret – ami a legintenzívebb allergizálók közé tartozik –, akkor könnyebben kialakul még olyan gyümölcsre is túlérzékenység, ami egyébként az 1-2 hónapos szezonban semmi panaszt nem okoz.
    • Tisztíttassuk ki a vastagbeleket (rostos béltisztítókkal és kolon-hidroterápiával).
    • Mindent nagyon gondosan rágjunk meg, és törekedjünk a bő folyadékbevitelre (ne szénsavas vagy dobozos üdítőket!).
    • Gondoskodjunk a megfelelő fehérjeemésztésről. 40 éves kor felett az emésztőszervek teljesítménye mindenkinél csökken, emiatt rosszabb lesz a fehérje feldolgozás és felszívódás is. Ezt a hiányt a szervezet úgy próbálja pótolni, hogy az izmait bontja le, s az enzimekből, immunalkotókból még kevesebbet termel. Ha ilyenkor úgy próbájuk kompenzálni a hiányt, hogy még több fehérjét fogyasztunk, a bélrendszerben erősödnek a rothadási folyamatok, s még több rákkeltő anyag keletkezik, az immunaktivitás pedig tovább gyengül. Ehelyett inkább szedjünk emésztésserkentő enzimeket, gyógynövénykészítményeket. A fehérjefogyasztást pedig reggelre és ebédre programozzuk, este lehetőleg ne vagy csak igen kevés fehérjét együnk.
    • Szedjünk kúraszerűen hosszabb ideig bélflóra-regeneráló szereket.

    3. Hagyjunk el mindenféle élvezeti szert: kávét, alkoholt, cigarettát. Ezek jelentősen fokozzák a bélnyálkahártya irritációját, s ezáltal fokozzák annak áteresztő képességét mindenféle anyagnál, így a hisztamin és más biogén amin tartalmú élelmiszerekét is.

    4. Ne szedjünk hashajtókat, mert azok is fokozzák a bélnyálkahártya áteresztőképességét.

    5. Csak akkor szedjünk gyógyszert, ha feltétlen muszáj – mivel a legtöbb közülük blokkolhatja a hisztaminlebontó enzimet, vagy maga is hisztamin-felszabadulást idéz elő.

    6. Salaktalanítsuk szervezetünket rendszeresen: a tisztító-salaktalanító kúrák során a bélnyálkahártya megnyugszik, letisztul, áteresztőképessége könnyebben helyre áll, a szervezetből sok immunaktivitást csökkentő anyag távozik, és utána a bélflóra is könnyebben regenerálódik.

    Az adalékanyagok is allergizálnak!

    Több élelmiszer adalékanyag indirekt is képes allergiás reakciót kiváltani. Ennek oka, hogy a bélnyálkahártyát áteresztővé teszik. A sűrítő anyagok, az állagjavítók, a zselék, és a nedvességtartalom megőrzéséért felelős vegyületek és a zsírpótlók a bélben a nedvesség hatására megduzzadnak, a vizet megkötik, s ezzel a vízoldékony vitaminok és ásványok felszívódását blokkolják. Ezen kívül irritálják a bélfalat, s ezzel a nyálkahártya áteresztő képessége megnő, több olyan anyag is képes felszívódni a vérbe, ami allergizál, illetve a hízósejtekből hisztamin felszabadulását eredményezi. Különösen sok ilyen hatású anyag található a fagylaltokban, a tortakrémekben, a kenyérre kenhető feltétekben (még a vegetáriusoknak készítettekben is!), a krémes ételekben, a kész levesekben és szószokban.

    Különösen veszélyes adalékanyagok allergiások és túlérzékenységgel küszködők számára
    • Mesterséges színezékek: E102, E110, E122, E123, E124, E151, E154, E155, E100, E104, E127, E128, E129, E131, E132
    • Természetes színezékek: E120 (kármin), E101 (vas-III-oxid), E172 (riboflavin, laktoflavin), E140 (klorofill), E141 (réz-klorofill)
    • Konzerválószerek: E200 (szorbinsav), E210 (benzoesav), E211 (nátriumbenzoát), E212 (káliumbenzoát), E213 (kalciumbenzoát), E214- E219 (p-hidroxi-benzoesav), E220 (kéndioxid), E221- E228 (szulfitok), E239 (hexametilén-tetramin), E251 (nátriumnitrát), E1105 (lizocim)
    • Antioxidánsok: E306- E309 (E-vitamin), E310 (propilgallat), E311 (oktilgallat), E320 (BHA), E321 (BHT)
    • Emulgeátorok: E450, E451, E452, E466, E476, E491, E492, E493, E494, E495
    • Sűrítőanyagok (zselék és nedvességtartók): E400- E405 (alginsav, alginátok), E406 (agar-agar), E407, E410, E412, E414 (gummi arabikum), E416, E417, E420 (szorbit), E421 (mannit), E432- E436,


    Dr. Balaicza Erika belgyógyász