A kávé mai formájához évszázadok tapasztalata és sokféle fogyasztási szokás vezetett. Története Afrikában kezdődött, majd Jemenen és a keleti kávéházakon át jutott el Európába. Egy reggeli csésze egyszerűnek tűnhet, de az ízét a termőhely, a feldolgozás és a pörkölés egyaránt alakítja.
Etiópiai termésből lett mindennapi ital
A kávécserje őshazájának az etiópiai felvidéket tartják. A helyiek a növény piros termését táplálékként is fogyasztották, egyes leírások szerint vajjal keverve. A magokból készített ital később Jemenben terjedt el. A 15. században vallási közösségekben is itták, többek között azért, mert segített ébren maradni az éjszakai imádságok alatt.
A pörkölés és a főzés módszere fokozatosan alakult ki, a kávé pedig új ízeket és szerepeket kapott. A szemek hőkezelése ma is meghatározó: ettől függ, mennyire kerülnek előtérbe a termőhely sajátosságai vagy a pörkölésből eredő jegyek. A 16. század közepére Konstantinápolyban kávéházak nyíltak, ahol a vendégek beszélgetni, híreket cserélni és időt tölteni jártak. Ha a kávé eredete is érdekel, a szemes kávé termőhelye és pörkölése jó kiindulópont az ízek megértéséhez.
A kávéházak Európa találkozóhelyeivé váltak
Az Oszmán Birodalom közvetítésével a kávé a 17. században érkezett meg Európa kikötővárosaiba. Velencében, Londonban és más nagyvárosokban sorra nyíltak a kávézók. Kereskedők, írók és különféle mesterségek képviselői ültek egy asztalhoz; a kávéház a társasági élet mellett a gondolatcserének is helyet adott. A felvilágosodás korában az irodalmi kávéházak különösen fontos szerepet töltöttek be. A kávé, a tea és a kakaó terjedése az étkezési szokásokra is hatott: új italok kerültek a mindennapokba, és új alkalmak születtek a közös időtöltésre.
Arabica és Robusta: két eltérő karakter
A kávécserje a buzérfélék családjába tartozik, és meleg, csapadékos éghajlaton fejlődik jól. Két legismertebb fajtája az Arabica és a Robusta. Az Arabica jellemzően magasabban fekvő területeken terem; íze gyakran lágyabb, aromája összetettebb. A Robusta alacsonyabban fekvő, melegebb vidékeken is megél, karaktere erőteljesebb, kesernyésebb, koffeintartalma pedig általában magasabb.
A két fajta keverése eltérő egyensúlyt adhat: az Arabica aromásabb jegyeket, a Robusta testesebb érzetet és határozottabb ízt vihet a csészébe. Vásárláskor ezért hasznos megnézni a csomagoláson a fajta mellett a pörkölés jellegét is. Ha lágyabb, illatosabb kávét keresel, az Arabica jó választás lehet; markánsabb eszpresszóhoz Robusta-tartalmú keveréket is próbálhatsz. Az elkészítés módja szintén számít: a rövid eszpresszó töményebb, a hosszabb kávéban pedig több víz érvényesül.
A pörkölés és a frissesség az íz része
A zöld kávészemek hőkezelése során alakul ki barna színük, illatuk és jellegzetes ízük. A pörkölés mértéke befolyásolja, hogy a termőhely gyümölcsösebb jegyei vagy a mélyebb, pörkölt aromák kerülnek-e előtérbe. Nincs mindenkinek egyformán megfelelő változat: az is számít, hogy feketén, tejjel vagy kotyogósból fogyasztod.
Az aromák megőrzéséhez tartsd a kávét jól záródó edényben, száraz, hűvös helyen, erős illatoktól távol. Ha teheted, közvetlenül főzés előtt őröld meg, mert az őrlemény gyorsabban veszít az illatából. Gasztronómiai szempontból az ital az étkezés részeként is érdekes: egy könnyedebb kávé jól illik süteményhez, a testes eszpresszó pedig gyakran étkezés után kerül az asztalra.
A Caffé Perté mögött álló Roncadi család története Modenáig nyúlik vissza, magyarországi vállalkozásukat Giampiero az 1990-es években indította el. A cég saját pörkölőüzemében hetente készülnek a kávék, köztük keverékek és termőhelyhez kötött változatok is. Így egy csésze egyszerre őrizheti a kávé hosszú történetét és tükrözheti a pörkölő döntéseit. Kóstoláskor figyeld meg, melyik jegy marad meg legtovább: a gyümölcsös illat, a kesernyés lecsengés vagy a telt íz.
