November 11-én sok magyar családban libasült kerül az asztalra, mellé pedig párolt káposzta, krumpli és egy pohár újbor is dukál. A Márton-napi libavacsora hagyománya több száz évre nyúlik vissza, és számos érdekes történet kapcsolódik hozzá. De honnan ered ez a szokás, és miért éppen a liba lett az ünnep legismertebb étele?
Hogyan kapcsolódik Szent Mártonhoz a liba?
A Húsfutár Szegednél kapható kacsa- és libahús azoknak is jó választás lehet, akik otthon készítenének hagyományos Márton-napi fogásokat. A novemberi libavacsora eredetéről több történet is fennmaradt, amelyek közül az egyik legismertebb Szent Mártonhoz kötődik. A legenda szerint Mártont püspökké akarták választani, ő azonban szerénységből egy libaólban próbált elrejtőzni az érte érkező emberek elől. A libák hangos gágogásukkal végül elárulták a rejtekhelyét, így megtalálták és püspökké szentelték. A történet szerint később az árulkodó libákból lakomát rendeztek, innen eredhet a Márton-napi libaevés szokása.
A libasült régen is az ünnepi asztalra került
A novemberi libalakomáknak már az ókori Rómában is volt hagyománya, ahol a téli időszak kezdetét bőséges étkezéssel és újborral ünnepelték. Később a Márton-napi vacsora a mezőgazdasági munkák befejezéséhez is kapcsolódott, hiszen novemberre már véget ért a betakarítás és a szüret. A családok ilyenkor gyakran libát sütöttek, mellé pedig az év első borait kínálták. Mivel hamarosan kezdődött az adventi böjt, ez volt az egyik utolsó alkalom, amikor még nagyobb lakomát rendezhettek.
Mit szokás enni Márton-napon?
A hagyományos Márton-napi menü legismertebb fogása a sült libacomb, amelyet sok helyen párolt lilakáposztával és hagymás tört burgonyával kínálnak. A libamell szintén népszerű, de a libaleves és a sült libamáj is gyakran előkerül az ünnepi ételek között.
A libahús elkészítésénél fontos a megfelelő sütési idő, mivel a combnak több időre van szüksége ahhoz, hogy igazán puha legyen. Sokan lassan, alacsonyabb hőmérsékleten sütik, majd a végén magasabb hőfokon pirítják meg a bőrét. A hagyomány szerint a vacsora mellé újbor is kerül az asztalra, amelyet régen szintén november környékén kezdtek kóstolni.
Régi Márton-napi hiedelmek
A Márton-naphoz számos népi hiedelem is kapcsolódik. Az egyik legismertebb mondás szerint aki Márton-napon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. Természetesen ezt ma már inkább csak tréfásan emlegetik, régen azonban komolyan vették az ünnephez kötődő jóslatokat. A sült liba mellcsontjából például a téli időjárást próbálták megjósolni. A fehér, hosszú csontot havas tél előjelének tartották, míg a barnás, rövidebb csontból sáros időre következtettek. Más vidékeken a Márton-napi időjárást figyelték, és abból próbálták kitalálni, milyen tél várható.
Bár ezekben a jóslatokban ma már kevesen hisznek, a Márton-napi libavacsora továbbra is kedvelt családi program. Sokan ilyenkor veszik elő a régi recepteket, és készítenek otthon olyan ételeket, amelyek az év többi részében ritkábban kerülnek az asztalra.
