A „pej” kifejezés a lovak színének egyik jellegzetes típusát írja le. A pej lovak vörösesbarna szőrűek, sörényük és farkuk pedig sötétbarna vagy fekete színű. Ez a színkombináció elegáns és gyakori a lótenyésztésben.
A pej lovak három fő árnyalatban fordulnak elő:
- Sötét pej: Testük sötétbarna, sörényük és farkuk fekete. Lábvégeik is gyakran feketék, orruk pedig világosabb árnyalatú lehet.
- Középpej: Testük középbarna, sörényük és farkuk sötétbarna vagy fekete.
- Világos pej: Testük világosabb barna, hasukon és ágyékukon karamellszínű szőrrel. Sörényük és farkuk fekete.
Egyéb ismert magyar elnevezések:
- Világospej: A pej lovak halványabb, sárgásbarna színváltozata, amelynél a fedőszőrök kifejezetten világos tónusúak.
- Vadpej: Egy fakóbb árnyalatú pej szín, amelynél a fekete pigmentáció kevésbé hangsúlyos.
- Zöldlábú pej: A vadpejhez hasonló árnyalat, amelynél a fekete pigmentáció a lábvégeken csak alig észlelhető.
- Aranypej: Ragyogó, mélyebb barna színváltozat, amely aranysárgás tónusokkal emelkedik ki.
- Meggypej: Egy vörösesbarna árnyalat, amelyet sötétebb tónusok tesznek gazdagabbá.
- Középpej: Az arany középút a pej színek között: sem túl világos, sem túl sötét.
- Sötétpej: A legmélyebb, sötétbarna árnyalat, amely helyenként fekete színt is tartalmazhat.
A „pej” szó angol megfelelője a „bay”.
A pej ló színének genetikai háttere két fő gén, az Extension és az Agouti gén kombinációján alapul. Az Extension gén domináns változata (E) lehetővé teszi mind a fekete, mind a vörös pigmentek termelését, míg a recesszív változat (e) csak vörös pigmenteket engedélyez. Az Agouti gén domináns allélja (A) a fekete pigmenteket a test széli részeire korlátozza, például a lábvégekre és a sörényre, míg a recesszív allél (a) nem korlátozza a fekete pigmentek eloszlását.
A pej szín kialakulásához legalább egy domináns Extension (E) és egy domináns Agouti (A) allél szükséges. A lehetséges genotípusok a következők: EEAa, EeAa, EeAA, EEAA. Ebben az esetben a domináns E allél lehetővé teszi a fekete és vörös pigmentek termelését, míg a domináns A allél a fekete pigmenteket a test széli részeire korlátozza, így a ló testének nagy része vöröses árnyalatú lesz, míg a sörény, a farok és a lábvégek feketék.
A magyar irodalomban is találkozhatunk a kifejezéssel, például Jakab Ödön „Rokkant lovak” című versében:
„Lassan döczög a szemetesszekér.
Előtte két ló: egy pej s egy fehér.”
A pej színű lovak megjelenése nemcsak esztétikai szempontból jelentős, hanem a lószíngenetika területén is fontos szerepet játszik. A különböző árnyalatok és színkombinációk ismerete elengedhetetlen a tenyésztők számára a kívánt tulajdonságok elérése érdekében.
A pej ló vörösesbarna testű, sötét sörényű és farkú állat, amely több árnyalatban is előfordulhat. E színváltozatok ismerete hozzájárul a lovak pontos azonosításához és a tenyésztési célok meghatározásához.
